Ne veszítse el a jó napokat
a rossz éjszakák miatt

Észleli az alvási apnoé tüneteit? Tesztünkből megtudhatja, hogy a rossz napok hátterében ez az alvászavar áll-e.
TESZT KITÖLTÉSE
Ön is lehet érintett

Veszélyek

Ha Ön alvási apnoé beteg, lehet, hogy alvás közben nem jut elég oxigénhez, és valószínűleg nem alszik jól. Előfordulhat, hogy aluszékonyságban szenved, ami munkájára és/vagy társas életére is káros hatással lehet, sőt akár autóbalesethez is vezethet.
A problémák általában fokozatosan jelentkeznek, és hosszú évek leforgása alatt teljesednek ki, ezért előfordulhat, hogy nem ismeri fel a tüneteket.
Szerencsére az alvásszakértők manapság már sikerrel diagnosztizálják és kezelik ezeket az alvás közben jelentkező légzési rendellenességeket. A megfelelő kezelés megelőzheti, vagy visszafordíthatja az alvási apnoé potenciálisan veszélyes következményeit.

Jogosítvány promo

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit. Cupiditate nobis repellat sequi, quisquam consequatur est, dignissimos dolores earum temporibus nulla impedit cumque commodi eaque adipisci eligendi quos quibusdam modi obcaecati.
Alkalmasságról bővebben

Alvási apnoé kialakulását befolyásoló tényezők

Elhízás

Elhízás során a szájgarat oldalában annak rugalmasságát csökkentő, a garat keresztmetszetét szűkítő zsír szaporodik fel. Túlsúly esetén a páciensek gyakran alullélegeznek, ilyenkor megemelkedik a vér CO2 szintje, ami csökkenti a garat tónusát, vagyis az jobban elernyed.

Családban gyakori horkolás (öröklödhet a hajlam)

Hogyha valamelyik családtagjának alvási apnoe-ja van, a betegség nagyobb valószínűséggel alakul ki.

Mélyharapás

A felső metszők normális állapotban 1-1.5 mm-t takarnak az alsókból. Ha ez a takarás ennél nagyobb, akkor beszélnünk mélyharapásról. A hátrébb helyezett harapás miatt a nyelv a garatba csúszik alvás alatt.

Változó kor

A menopauza bekövetkeztekor csökken a női hormonok száma úgymond „elférfiasodnak” a nők. Ennek következménye a hízás, és a zsír lerakódásának a helye is megváltozik. A zsír – mint a férfiaknál - főként a nyakra és a felsőtestre rakódik. Az elhízásnak köszönhetően a nyak megvastagszik és a garat keresztmetszetét szűkíti, ezáltal a levegő akadályba ütközik. Ez kiküszöbölhető hormonpótló tabletták szedésével, de előtte feltétlenül konzultáljon orvosával.

Dohányzás

A dohányzás fokozhatja a gyulladást és a felső légutak duzzanatát, szűkítve a légutakat.

Felsőlégúti allergia

A felső légúti allergia a felső légutakban belégzési akadályt képez, így az alvási apnoé kialakulását eredményezi. Kezelése elengedhetetlen.

Nagy méretű nyelv

A megnagyobbodott nyelv elzárja a légút útját és légzéskimaradásokkal lehet számítani. Ezek a légzéskimaradások mikroébredéseket eredményeznek, melynek következtében kialvatlanok leszünk.

Férfi nem

A genetikai hajlamnak köszönhető, hogy az alvási apnoé szindróma főként a férfiakat érinti, ami a kor előrehaladtával ez fokozódik. Az ok pedig a nyak vastagságában keresendő, hiszen a zsír főként a nyakra és a felsőtestre rakódik le. A garat keresztmetszetét szűkíti a zsír ezzel akadályozva a levegő útját.

Öregedés

A kor előrehaladtával az izmok gyengülnek, melybe beletartoznak a garat izmai is. Ha a garat izmai nem működnek megfelelően, a ki-be áramló levegő a felső légutak lágy szöveteit mozgásba hozza, így kialakul a horkolás. Amennyiben tovább fokozódik, az elernyedt garatizmok olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy gyakorlatilag összetapadnak, azaz alvási apnoé alakul ki.

Lehetséges kockázatok

Az alvási apnoé számos egészségügyi kockázattal járhat, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Legveszélyesebbek mégis az úgynevezett keringési kockázatok. A kezeletlen, súlyos apnoé ugyanis tízszeresére emelheti az éjszakai szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát.

Az alvási apnoé, a betegség természetéből adódóan orvosi kezelés nélkül magától nem múlik el, sőt az évek előrehaladtával súlyosbodik, így a kockázatok elkerülése érdekében azt javasoljuk, hogy mielőbb forduljon szakorvoshoz.

A nem kezelt alvási apnoé néhány lehetséges következménye

Magas vérnyomás – szívroham - szívelégtelenség
Az alvás apnoé betegek alvás közben ismétlődő légzésleállásokat produkálnak, amelyet a torok hátsó felében található fő légút elzáródása vagy beszűkülése idéz elő melynek következménye a többszöri mikroébredés. A légzésleállásból származó oxigénszint-csökkenés, illetve az ébredés által okozott szívfrekvencia- és vérnyomás-növekedés megterheli a szívet. Az éjszakánként jelentkező vérnyomásnövekedés végül állandó magas vérnyomáshoz vezet, ami már napközben sem csökken. A hipertenzió kezelése azért fontos, mert egy ismert kockázati tényező olyan egyéb SZÍV és ÉRRENDSZERI betegségek kialakulásában, mint a szívroham, a szívszélhűdés és a stroke.
Depresszió
Az alvási apnoé okozta mikroébredések hatására napközben ingerlékenyek leszünk. Ennek következtében az élet szinte minden területén romlik a teljesítőképesség. Mivel az elvárások ezzel párhuzamosan nem csökkennek, egyre több stresszhelyzettel szembesülhetünk, ami fokozott türelmetlenséget vált ki, és a depresszió melegágya is lehet.

Közlekedési és munkahelyi balesetek
Az alvásbetegségek közül kiemelt figyelmet érdemel az obstruktív alvási apnoé szindróma, amelyről ma már tudjuk, hogy ha nem kezelik, hosszú távon olyan mértékű nappali aluszékonysághoz, figyelem- és koordinációs zavarokhoz vezethet, hogy az ebben szenvedő betegek 2–3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, mint egészséges társaik.
Agyvérzés
Az agyvérzés úgy áll összefüggésben az alvási apnoéval, hogy a rossz légzés során a széndioxidszint megemelkedik, keringési zavarok jelentkeznek és a véralvadékonyság növekszik, ezáltal megnő a kockázata annak, hogy agyvérzésünk lesz.
Cukorbetegség
Mivel a légzéskimaradások egy éjszaka alatt több százszor bekövetkezhetnek, nagy mennyiségű adrenalin kerülhet a vérbe. Ez a jelenség rendkívül intenzív cukorfogyasztásnak felel meg, aminek következtében az inzulinraktárak kimerülhetnek és kialakulhat a 2-es típusú cukorbetegség.
Elbutulás
Alvási apnoe a mentális hanyatlás mértékével is összefügg. Apnoe során a gyakori ébredések alvásfragmentálódáshoz vezet, ezáltal csökken a REM és a mélyalvás tartama, így a nappali aluszékonyság, valamint a mentális hanyatlás mértéke fokozódik. CPAP kezelés ezeket a tüneteket jelentősen javíthatja.

Mikor forduljon orvoshoz

Melyek az alvási apnoé szindróma kialakulásának jelei?

Kimondottan hangos horkolás, amely több szobányi távolságból (sőt akár a szomszéd lakásból) is hallható.

Váratlan álomba zuhanás alkalmatlan időpontokban, például munka vagy autóvezetés közben.

Reggeli fejfájások vagy hányinger, gyakori éjszakai vizeléskényszer, valamint a szexuális vágy megszűnése. A férfiaknál előfordulhat impotencia, a nőknél menstruációs problémák.

Az a horkolás típus (horkantásokkal kísérten), amelyet zihálásba torkolló szünetek szakítanak meg, annak a jele, hogy a légzés időnként leáll, majd újra indul. Esetenként az érintettek emlékezhetnek is rá, hogy kifulladva vagy zihálva ébredtek, bár az esetek túlnyomó többségében nem marad emlékkép ezekről az eseményekről.

Koncentráció-képtelenség, illetve fokozódó feledékenység, ingerlékenység, szorongás vagy letargia.

Közlekedési balesetek az alvási apnoétól

Azok az autóvezetők, akiknél olyan nem diagnosztizált vagy kezeletlen alvászavarok állnak fenn, mint például az alvás közbeni légzésleállás (röviden: OSA, az angol „obstructive sleep apnea” kifejezés kezdőbetűiből), a narcolepsia vagy egyéb alvászavarok, fokozottabb veszélynek vannak kitéve, mert ha nem kezelik, az alvászavar általában megakadályozza, hogy az érintett elegendő mennyiségű pihentető alváshoz jusson. Ezért van az, hogy az alvászavarok leggyakoribb általános tünete a fokozott napközbeni aluszékonyság.

Jogosítványhoz szükséges apnoé szűrése